numero7

A Tabán És A Naphegy - Budapesti Kultúrtörténeti Séták V. - -

Minden második ház nagy hírű régi vendéglő volt, sramlizenével. Itt állt, kérem, a Mélypince, a Poldi bácsié, ötszáz éves pinceboltozatával, ahol egykor török urak örömtanyát tartottak fenn közköltségen. Itt volt a fürjmadár a falon, Vahot Imre keze írása mellett, és Krúdy Gyula mámoros, megszentelt emlékezete. A Tabánt bármikor meglátogathatta, télen, nyáron, nappal, éjszaka, mindig csodálatos volt, mindig egyetlen, az ember mindig most kezdődő szerelmek derengését görgette végig lejtős utcáin. . . Itt valamikor utcák voltak, Uram, itt volt az ifjúság. ”Szerb Antal még így emlékezett az 1933-ban bontani kezdett Tabánra. Aztán rá három évre eltűntek a girbegurba utcácskák, s amit akkor megkímélt a csákány, elintézték a világháború bombái. Az emlékezetben a kiskocsmás romantika még viaskodik a nyomorúságos viskók szomorú képeivel, noha helyükön már egy szép park és fölötte egy tartózkodóbb, elegánsabb, de rengeteg kultúrkincset rejtő városrész jött létre. Könyvünkben a mai Tabánt és hajdanvolt szőlőhegyét, a Nap-hegyet járjuk be. Lent templomok és fürdők, vendéglős, órás, mézeskalácsos, pálosok, ferencesek, pópák, Semmelweis Ignác és Őze Lajos – csak a legközelebbi háromszáz év bármelyik épületéről vagy szereplőjéről, de még az öreg törökszederfáról is monográfiát lehetne írni. Fönt pedig, mint egy második, titkos Rózsadombon, ott a 20. század összes építészeti stílusa és minden villában, házban a közelebbi múlt egész történelme, a magyar pszichoanalízis legnagyobbjai mellett Kaffka Margittal és Balázs Bélával, a MOM vezérigazgatójával és egy eltűnt dobozgyárral, nyilasokkal és Wallenberggel, jeles képzőművészekkel, fotográfusokkal és úttörővezetőkkel. Hogy Budapest e rejtett gyöngyszeme megmutatkozzék, oda kell menni, egész közel. Bízunk benne, hogy az olvasó ezzel a könyvvel a kezében barangolva igazat fog adni nekünk. ..

Fekete Sas Könyvkiadó Bt.